2016. 01. 05.

Sonkával sült kelbimbó

A kelbimbó valamiért nem egy mainstream zöldség, pedig dekoratív, finom és tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal - ráadásul a számlálóknak pozitív hír, hogy kevés benne a kalória. Mivel úgy néz ki, mint egy miniatűr káposzta és elkészítés közben sem esik szét, minden jó tulajdonsága tetejébe még nagyon szépen is tálalható. 

Ezúttal friss kelbimbóval dolgoztam és sütve készült, de persze a mirelit verzió is tökéletes, ráadásul főzni is lehet - ha emellett dönt az ember, mindenképp érdemes elkerülni a túlfőzést, mert az egyébként enyhe sajátos kénes-kesernyés íze felerősödhet. 

Ha nyersen jobban tetszik, vékonyra szeletelve jó saláta-alapanyag lehet mondjuk egy balzsamecetes öntettel és friss szőlőszemekkel, dióval. Persze időnként lusták vagyunk, olyankor érdemes a fagyasztott kelbimbót egyszerűen megpárolni: úgy ahogy van, jegesen-kopogósan beledobáljuk a bimbiket egy jénaiba, a tetejére fűszereket szórunk, majd betakargatjuk vajszeletekkel, és lefedve a legkisebb fokozaton addig mikrózzuk, amíg a fűszeres vaj ráolvad és a kelbimbók kiengednek-megmelegszenek.

Önmagában és köretként is tálalható. Utóbbi esetében leginkább egész szelet húsokhoz (pl. grillezett csirkemell, natúr sültek) passzol és érdemes sonka/egyéb húsfélék nélkül sütni a kelbimbót.

Tudnivalók

Adagok: fejenként kb. 30 dkg kelbimbóval számolj vásárláskor - tisztításkor úgyis veszít az összsúlyából.

Időigény: nagyjából félóra sütésre van szükség, plusz a sütő bemelegedésére, tehát összesen kb. 45-50 perc.

Tippek:
A kelbimbót mirelit formában bármikor megtaláljuk a boltokban, ezek már általában válogatott darabokat rejtenek - méretileg és állapotilag is. A friss kelbimbó szezonja főként a téli hónapokra esik, nagyjából februárig tart és mindenképp érdemes kihasználni, mert sokkal finomabb, mint amennyire az emberek egyébként szeretni szokták. 

Vásárláskor a legjobb egyforma méretű darabokat kiválogatni, lehetőleg a kisebb, zöldebb, tömörebb bimbiket vigyük haza. Ha a jellegzetes kénes-káposztás szaga erős vagy sárgásak a külső levelei, inkább passzoljuk.

Fűszerezés szempontjából világbajnok párost alkot a fokhagymával, illetve ízlés szerint megszórható kakukkfűvel, borssal, majorannával és szerecsendióval is. Tálaláskor a sajtmániások is jól járnak, hiszen jól társíthatók hozzá a különféle sajtok és hozzájuk illő egyéb alkatrészek (szőlő, dió, magvak).

A vele együtt sütött sonka ez esetben főtt-füstölt karaj volt, de bármilyen füstöltáru remek ízt hoz ki a sütés végén a kelbimbóval. Ha önmagában tálaljuk és laktatóbb fogásra van szükség, turbózható virslifélékkel is.



Hozzávalók és elkészítés
 
  • 30 dkg friss kelbimbó
  • 10 dkg főtt-füstölt karaj
  • 3 gerezd fokhagyma
  • só / vegeta
  • őrölt bors
  • kakukkfű
  • majoranna
  • olaj

Bemelegítjük a sütőt 180 fokra (alul-felül sütés).

A kelbimbókat megtisztítjuk: a külső, lazább rétegeket lehúzzuk, a kemény tövet levágjuk, majd alaposan megmossuk és megszárítjuk (az olajos pác miatt fontos, hogy ne maradjon vizes). Félbevágjuk és egy keverőtálba szórjuk őket.

A sonkát apróra szeleteljük, a fokhagymát feldaraboljuk, majd a fűszerekkel együtt a kelbimbókra szórjuk és kevés olajjal meglocsoljuk. Palacsintafordításkor szerzett gyakorlattal megugráltatjuk az egészet a tálban, hogy mindenből jusson mindenhova.

Pici olajjal kikenünk egy megfelelő méretű kistepsit vagy teflonalapot (részemről egy csinos piteforma nyert), beleborítjuk a tál tartalmát és szépen elrendezzük.


A már bemelegedett sütőben nagyjából félóráig sütjük, félidőben egyszer megkeverve (maximalisták megfordíthatják egyenként a bimbókat, mint én). Akkor van kész, ha a kelbimbók már pirulnak.

Tálalás:
Mivel a kelbimbó alapból elég dekoratív, ezzel fűszeres-sült külsővel pedig még inkább, érdemes egy szélesebb edényen tálalni (nem kupacként, az majd kisebb adagban, a tányéron mutat jól). A vele sült sonkát halmozhatjuk a tetejére vagy összekeverhetjük vele.

Ha köretként készült, szép megoldás lehet "ágyként" tálalni: tehát a tányér közepére halmozva vagy szétterítve, a tetején pedig elheveredhet a szelethús. Ez esetben ügyeljünk arra, hogy fogyasztás közben legyen még hely a tányéron, mert ha a kelbimbók tetején kell a husit vagdosni, annak szinte biztosan sebtapasz vagy mosógép a vége.

Jó étvágyat! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése