A palacsintát nagy eséllyel senkinek sem kell bemutatni, ismerjük, szeretjük, esszük. Tapasztalatom szerint viszont az emberek valamiért nem szeretik maguk megsütni, inkább kipillogják, hogy valaki más készítse el.
Megértem, priceless érzés, amikor eléd rakják a csodát, de érdemes akár egyedül is nekiállni, mert egyrészt nagyon egyszerű, másrészt ha nincs körülötted senki, akinek pilloghatnál egy jó kis lekvárosért, akkor sem kell helyette nasi gyanánt elővenni egy tábla csokit.
Tudnivalók
Adagok: tojásalapon számolunk, egy tojásnyi adagból 4-5 palacsinta lesz.
Időigény: expressz kategória, mivel a tésztát összerakni 2 perc, kisütni darabonként ugyanannyi, így 1-2 főre pikkpakk megvan. (Egyszer egy vendégségnek köszönhetően kisütöttem 56 darab palacsintát. Na, az már fájt.)
Tippek:
A palacsintatésztának millióféle alapreceptje van, javaslom a lentit kipróbálni és íz alapján kísérletezni tovább az arányokkal, a hozzávalókkal vagy a sűrűséggel.
A tésztához használt folyékony hozzávaló tekintetében sokan a szódavízre esküsznek, én a tejes verziót kedvelem, kicsit teltebb lesz tőle az eredmény. Ahogy a pelmenyinél, itt is helyettesíthető vagy akár kombinálható a kettő, sőt ha egyik sincs otthon, sima vízzel is "felhúzható" a tészta.
A liszt alapesetben egyszerű finomliszt, de ha diétázol/allergiás vagy, természetesen helyettesíthető más fajtával is. A szitálás ez esetben sem kötelező, de picit könnyít a tészta állagán és kiszűrheted vele az esetleg benne felejtett apró koszokat, pelyvát (ez inkább a bio/házi jellegű lisztekre érvényes).
Újítók és egészségesen élők itt is bevethetik a zabpelyhet - akár szárazon a tésztába keverve, akár töltelékként: valamilyen ízesítővel teljesen puhára, kásásra főzött állapotban.
A palacsinta vastagsági kategóriája klasszikus esetben a papírvékony - gondoljunk csak a strandon a csokiöntetes-tejszínhabos gofri mellett a papírtányérról lelógó imádatra. Ízlések és pofonok, a töltelék-tészta arányt mindenki döntse el maga. A vastagsággal kétféle módon játszhatsz: sűrűbb tésztát keversz (kevesebb tej/szóda), vagy ha már híg a tésztád, mégis pufibb korongot szeretnél, egyszerűen több tésztát önts a serpenyőbe.
A lényeg az egészben persze a töltelék, ami nagyjából bármi lehet, de tényleg. Lekvárok, dzsemek, öntetek, szirupok, pudingok, kakaópor, nutella, gyümölcsök, mák, joghurttal lazított müzli, kókusz, tejberizs.... Nézzük a piacvezető, de nem üveges/dobozos turbóanyagokat:
1. Túrós
- 25 dkg túró
- 1 ek. tejföl
- 1 csomag vaníliás cukor
- 1-2 ek. porcukor
- 1 kk. citromhéj
- + ízlés szerint mazsola
Mindent összekeverünk, legalább pár percig állni hagyjuk palacsintába töltés előtt, hogy összebarátkozzanak.
2. Csokis
- 2,5 dl tej
- 1 ek. porcukor
- 1 tk. kristálycukor
- 5 dkg étcsokoládé (fél tábla)
- 1 tojássárgája
A tejet a porcukorral feltesszük főni, közben a tojássárgáját a kristálycukorral habosra keverjük. A tejbe beledobjuk a csokikockákat és a sárgázott cukrot, folyamatosan keverve pár perc alatt sűrűre főzzük (minél tovább főzöd, annál jobban összeáll, mint a puding). Tökéletes hozzá a banán és az eper.
3. Túrórudis (a második képen szerepel alant - nemrég tanultam, világbajnok ötlet)
A palacsintába egy egész túrórudit csomagolunk és közepes teljesítményen kb. 10 másodpercig mikrózzuk, hogy a rudi beleolvadjon a ruhájába.
3. Almás-fahéjas
- 1 alma
- 1-2 tk. kristálycukor
- fahéj
Az almát kisebb kockákra vágjuk, majd a cukorral, a fahéjjal és pici vízzel addig kevergetjük közepes lángon, amíg megpuhul.
4. Gesztenyés
- 25 dkg gesztenyepüré
- 2,5 dl tejszín
A tejszínt közepes lángon megmelegítjük (nem kell forralni), majd alaposan összekeverjük az áttört gesztenyével. Ha nem pürével, hanem masszával dolgozunk (utóbbi natúr), ízlés szerint vaníliás vagy kristálycukorral, illetve rumaromával ízesíthetjük.
Hozzávalók és elkészítés
- 1 tojás
- 3 púpos ek. liszt
- fél ek. kristálycukor
- csipet só
- 3-4 dl tej
- + sütéshez: olaj
A lisztet egy keverőtálba szitáljuk, hozzáadjuk a tojást, cukrot és a sót, majd a tejet folyamatosan adagolva az egészet homogén tésztává keverjük. Érdemes kézi robotgéppel dolgozni, egyenletesebb lesz az eredmény. Sütés előtt nem árt egy kevés olajat a tésztához is keverni, így biztosan nem ragad le.
Palacsintasütő serpenyőben kb. fél evőkanálnyi olajat hevítünk, ha már forró, nagyjából egy merőkanálnyi tésztát egyenletesen belecsorgatunk-eloszlatunk. Ha a széle már pirul és középen sem folyékony, palacsintafordító lapáttal vagy ügyesen feldobva megfordítjuk. Vigyázat, a második oldala nagyon gyorsan kész, mehet is a tányérra.
Tálalás:
Klasszikus tálalás a sima feltekert design, emellett bármilyen formában is kerül a tányérra, érdemes a tetejére is tenni némi tölteléket: csokiszósz csorgatva, kókuszreszelék, kakaópor, porcukor, stb.
Ezen túl leginkább töltelékfüggő, tehát a folyékonyabb verzióknál csomagoljunk (mint a bejglit): két oldalát kicsit behajtva tekerjük fel.
Háromszögelve is remekül néz ki, ezt inkább pudingállagú vagy szilárd (pl. gyümölcs) tölteléknél érdemes kipróbálni: félbehajtjuk, majd a felet megint félbe.
Ha lenyűgözendő vendégeink, finnyás gyerekünk vagy sok időnk van, palasushit is készíthetünk tejberizs-jellegű és színes gyümölcsös turbóanyagokkal: a szorosan feltekert palacsintát kb. 3 cm-es karikákra vágjuk és kis makik gyanánt sorakoztathatjuk őket a tányérra.
Plusz dekoranyagok: mentalevél, tejszínhab, csokiforgács és csokidísz, szirupok, a tésztába esetleg ételfesték...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése