Palacsinta - édes variációk

A palacsintát nagy eséllyel senkinek sem kell bemutatni, ismerjük, szeretjük, esszük. Tapasztalatom szerint viszont az emberek valamiért nem szeretik maguk megsütni, inkább kipillogják, hogy valaki más készítse el. 

Megértem, priceless érzés, amikor eléd rakják a csodát, de érdemes akár egyedül is nekiállni, mert egyrészt nagyon egyszerű, másrészt ha nincs körülötted senki, akinek pilloghatnál egy jó kis lekvárosért, akkor sem kell helyette nasi gyanánt elővenni egy tábla csokit.

Tudnivalók

Adagok: tojásalapon számolunk, egy tojásnyi adagból 4-5 palacsinta lesz.

Időigény: expressz kategória, mivel a tésztát összerakni 2 perc, kisütni darabonként ugyanannyi, így 1-2 főre pikkpakk megvan. (Egyszer egy vendégségnek köszönhetően kisütöttem 56 darab palacsintát. Na, az már fájt.)

Tippek:

A palacsintatésztának millióféle alapreceptje van, javaslom a lentit kipróbálni és íz alapján kísérletezni tovább az arányokkal, a hozzávalókkal vagy a sűrűséggel.

A tésztához használt folyékony hozzávaló tekintetében sokan a szódavízre esküsznek, én a tejes verziót kedvelem, kicsit teltebb lesz tőle az eredmény. Ahogy a pelmenyinél, itt is helyettesíthető vagy akár kombinálható a kettő, sőt ha egyik sincs otthon, sima vízzel is "felhúzható" a tészta. 

A liszt alapesetben egyszerű finomliszt, de ha diétázol/allergiás vagy, természetesen helyettesíthető más fajtával is. A szitálás ez esetben sem kötelező, de picit könnyít a tészta állagán és kiszűrheted vele az esetleg benne felejtett apró koszokat, pelyvát (ez inkább a bio/házi jellegű lisztekre érvényes).

Újítók és egészségesen élők itt is bevethetik a zabpelyhet - akár szárazon a tésztába keverve, akár töltelékként: valamilyen ízesítővel teljesen puhára, kásásra főzött állapotban.

A palacsinta vastagsági kategóriája klasszikus esetben a papírvékony - gondoljunk csak a strandon a csokiöntetes-tejszínhabos gofri mellett a papírtányérról lelógó imádatra. Ízlések és pofonok, a töltelék-tészta arányt mindenki döntse el maga. A vastagsággal kétféle módon játszhatsz: sűrűbb tésztát keversz (kevesebb tej/szóda), vagy ha már híg a tésztád, mégis pufibb korongot szeretnél, egyszerűen több tésztát önts a serpenyőbe.

A lényeg az egészben persze a töltelék, ami nagyjából bármi lehet, de tényleg. Lekvárok, dzsemek, öntetek, szirupok, pudingok, kakaópor, nutella, gyümölcsök, mák, joghurttal lazított müzli, kókusz, tejberizs.... Nézzük a piacvezető, de nem üveges/dobozos turbóanyagokat:

1. Túrós

• 25 dkg túró
• 1 ek. tejföl
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1-2 ek. porcukor
• 1 kk. citromhéj
• + ízlés szerint mazsola

Mindent összekeverünk, legalább pár percig állni hagyjuk palacsintába töltés előtt, hogy összebarátkozzanak.

 

2. Csokis

• 2,5 dl tej
• 1 ek. porcukor
• 1 tk. kristálycukor
• 5 dkg étcsokoládé (fél tábla)
• 1 tojássárgája

A tejet a porcukorral feltesszük főni, közben a tojássárgáját a kristálycukorral habosra keverjük. A tejbe beledobjuk a csokikockákat és a sárgázott cukrot, folyamatosan keverve pár perc alatt sűrűre főzzük (minél tovább főzöd, annál jobban összeáll, mint a puding). Tökéletes hozzá a banán és az eper.

3. Túrórudis (a második képen szerepel alant - nemrég tanultam, világbajnok ötlet)

A palacsintába egy egész túrórudit csomagolunk és közepes teljesítményen kb. 10 másodpercig mikrózzuk, hogy a rudi beleolvadjon a ruhájába. 

3. Almás-fahéjas

• 1 alma
• 1-2 tk. kristálycukor
• fahéj

Az almát kisebb kockákra vágjuk, majd a cukorral, a fahéjjal és pici vízzel addig kevergetjük közepes lángon, amíg megpuhul.

4. Gesztenyés

• 25 dkg gesztenyepüré
• 2,5 dl tejszín

A tejszínt közepes lángon megmelegítjük (nem kell forralni), majd alaposan összekeverjük az áttört gesztenyével. Ha nem pürével, hanem masszával dolgozunk (utóbbi natúr), ízlés szerint vaníliás vagy kristálycukorral, illetve rumaromával ízesíthetjük.

Hozzávalók és elkészítés

• 1 tojás
• 3 púpos ek. liszt
• fél ek. kristálycukor
• csipet só
• 3-4 dl tej
• + sütéshez: olaj

A lisztet egy keverőtálba szitáljuk, hozzáadjuk a tojást, cukrot és a sót, majd a tejet folyamatosan adagolva az egészet homogén tésztává keverjük. Érdemes kézi robotgéppel dolgozni, egyenletesebb lesz az eredmény. Sütés előtt nem árt egy kevés olajat a tésztához is keverni, így biztosan nem ragad le.

Palacsintasütő serpenyőben kb. fél evőkanálnyi olajat hevítünk, ha már forró, nagyjából egy merőkanálnyi tésztát egyenletesen belecsorgatunk-eloszlatunk. Ha a széle már pirul és középen sem folyékony, palacsintafordító lapáttal vagy ügyesen feldobva megfordítjuk. Vigyázat, a második oldala nagyon gyorsan kész, mehet is a tányérra. 

Tálalás: 

Klasszikus tálalás a sima feltekert design, emellett bármilyen formában is kerül a tányérra, érdemes a tetejére is tenni némi tölteléket: csokiszósz csorgatva, kókuszreszelék, kakaópor, porcukor, stb. 

Ezen túl leginkább töltelékfüggő, tehát a folyékonyabb verzióknál csomagoljunk (mint a bejglit): két oldalát kicsit behajtva tekerjük fel.

Háromszögelve is remekül néz ki, ezt inkább pudingállagú vagy szilárd (pl. gyümölcs) tölteléknél érdemes kipróbálni: félbehajtjuk, majd a felet megint félbe. 

Ha lenyűgözendő vendégeink, finnyás gyerekünk vagy sok időnk van, palasushit is készíthetünk tejberizs-jellegű és színes gyümölcsös turbóanyagokkal: a szorosan feltekert palacsintát kb. 3 cm-es karikákra vágjuk és kis makik gyanánt sorakoztathatjuk őket a tányérra.  

Plusz dekoranyagok: mentalevél, tejszínhab, csokiforgács és csokidísz, szirupok, a tésztába esetleg ételfesték...

Csokis-zabpelyhes cookie (alias keksz)

Így a karácsonyi kajakómában mi mást is írhatnék egy gasztroblogra, mint egy durván csokis receptet. Zabpelyhes is, édes is, ropog is meg közben puha is, és ha lezseren állsz a hozzávalók arányához, a kevésbé édesszájúak számára is lesz a folyékonyan csöpögős karácsonyi filmekhez nasi. 

Az alapreceptet Flóránál találtam, ezúton is köszönöm neki (illetve köszönjük többen is, mert hát nem egy adag készült az elmúlt napokban). 

Tudnivalók

Adagok: az itt megadott mennyiségből két tepsinyi (tepsünyi?) lesz. Készülj be plusz alapanyagból, mert gyorsan fogy.

Időigény: a sütőtől függ, tehát bemelegedés plusz maga a sütés - nagyjából félóra.

Tippek: 

Csoki. Az ugye a lényeg. Alapvetően érdemes étcsokival készíteni, mert a tészta maga is elég édes, de tudd, hogy minél nagyobb darabokban kevered a csokit a sütibe, annál édesebbnek fog tűnni a végső íze. Olvadástól tartani nem kell, amíg a tészta megsül körülötte, a csokidarab egyben marad.

Ami alap, hogy a csoki tényleg legyen csoki (kakaótartalom legalább 50%), tehát lehetőleg nem a mikulásról megmaradt bevonós. Étcsoki helyett használhatunk tejcsokit is, de számolni kell vele, hogy az édesebb ízű.

Vaj. Bár a sütikben általában helyettesíthető a vaj és a margarin, én mégiscsak a vajat ajánlom mindenféle ételhez. Sokan az alacsonyabb árával érvelnek a margarin mellett, de a trendiséggel ellentétben azt tapasztaltam, hogy a megfizethető "sajátmárkás" vajak sokszor jobb minőségűek (és ízűek), mint a mainstream termékek. Ismét csak azt javaslom, hogy verj gyökeret a boltban pár percre és olvasd el a címkét: legalább 82%-os legyen a vaj (illetve pont, mert nagyobbat még nem találtam).

Zabpehelynél nagyjából mindegy, hogy milyet választasz, aprószemű, nagyszemű, márkás vagy noname. Ha mégis nagyon meg szeretnéd gondolni, akkor vizionáld, hogyan fog kinézni megsülve és az alapján válassz.

Az itteni receptből készült keksz íze az édesszájúaknak jött be nagyon, én a kevésbé édesre voksoltam: 125 helyett csak 100 gramm csoki (1 tábla).

Pluszok: ízlés szerint nagyon sokféle hozzávalóval lehet dúsítani, asztalt gyümölcsökkel, mogyoróval, mandulával, satöbbivel.  

Hozzávalók és elkészítés

• 125 g vaj
• 125 g cukor
• 1 egész tojás
• 125 g zabpehely
• 150 g finomliszt
• fél tk. sütőpor
• fél tk. vaníliás cukor
• 125 g étcsokoládé

Bemelegítjük a sütőt 180 fokra (ha van, hőlégkeverésre - ha nincs, lehet 190 is).

A felkockázott vajat és a cukrot együtt habosra keverem, lehetőleg géppel, mert homogénebb lesz és másnap nem fog fájni a karunkban az összes ízület. Belekeverjük a tojást, a sütőport és a vaníliás cukrot, majd a lisztet is, sima masszává keverjük.

Feldaraboljuk  a tábla csokit, esetemben kb. fél centis, mértanilag helytelen kockák születtek. Beleszórjuk a vajas masszába, aztán utánaküldjük a zabpelyhet is és kézzel alaposan összedolgozzuk az egészet (soknak fog tűnni a száraz hozzávaló, de egy kis küzdelem után szépen összefogja majd a tészta).

Sütőpapíros tepsire kiskanállal szétadagoljuk a tésztát, a kis rakásokat tenyerünkkel rátehénkedve szétnyomjuk - ha gyerekkel sütünk, ezt a feladatot bátran delegálhatjuk. Kreatívaknak itt a lehetőség alkotni, a tészta jól formázható és nem változik a mérete sem sütés közben.

Sütéskor nagyjából tíz perc (a szélek színesedése) után érdemes figyelgetni a kekszeket, mert pikkpakk eljut a féligsülttől a kozmált állapotig. Akkor van kész, amikor a teteje középen már nem ragacsos (eszközzel óvatosan sütőbe benyúl, megvizsgál), és színesedni kezd.

Tálalás: 

Ha nem azonnal fogyasztandó, érdemes jól zárható dobozba tenni, pár napig frissek maradnak a kekszek. Asztalra téve bármilyen szebb tálkának örülni fognak, de mindenképp ágyazz meg nekik, mert a csoki mindent összeken.

Jól illik mellé egy bögre meleg tea, nem túl édes kakaó vagy tej.

Jó étvágyat! :)